Ha építési telket tervezel venni, akkor ezt a cikket figyelmesen olvasd el! Nehogy pórul járj, mint mások! Különösen akkor húsbavágó ez a tudás, ha azért veszed a telket (mily meglepő!), hogy házat építs rajta. 

Nézzük a mesét, ami megtörtént eset, és mint utólag kiderült, nem egyedi! A beazonosíthatóság elkerülése érdekében a nevet, helyszínt megváltoztattam.

Egyszer volt, hol nem volt...

Hősünk, László beépítetlen telket vásárolt egy alföldi településen. Élete álmát, saját családi házát tervezte ott felépíteni. László alapos ember, ezért, mielőtt a vásárlást illetően meghozta volna döntését, mindennek alaposan utánanézett.  

1.) Először is az illetékmentességnek. Ahogy azt sokan tudják, amennyiben egy telken a vásárlástól számított négy éven belül házat építesz, akkor illetékmentességet kapsz, vagyis a 4 % vagyonszerzési illetéket nem kell megfizetned.
László ennek alaposan utána nézett a NAV 19. információs füzetében, mely a Visszterhes vagyonátruházási illetékről szól. Sőt, még az Illetéktörvény vonatkozó részeit is elolvasta. 

Forrás: NAV 19. Információs füzet

2.) Kiderítette, hogy a Helyi Építési Szabályzat szerint mi az építési övezeti besorolása az ingatlannak. Ez alapján megállapította, hogy a telken meg tudja építeni az elképzelései szerinti házat. De hősünk biztosra ment, és beszélt az építési hatóság illetékesével is, aki megerősítette László meglátásait.

3.) László azt is tudta, hogy nemcsak a helyi építési szabályzatra kell odafigyelnie, hanem a helyi Településképi Rendeletnek is utána nézett, amit telefonton a település jegyzőjével átbeszélt. Ez újabb megerősítést adott neki, hogy semmi akadálya, hogy elképzelése szerinti álom házát megépítse.

4.) A Földhivatal Online felületén letöltötte a tulajdoni lapot és ellenőrizte, hogy az ingatlan besorolása beépítetlen telek.

5.) Mivel egy párnégyzetméteres, lebontandó,  bódészerű képződmény volt a telken, a biztonság kedvéért ellenőrizte a földhivatali térképet is, ami egy teljesen üres telket mutatott, tehát nyoma sem volt semmiféle épületnek.

Mindezek után megvette a telket 10 millió forintért, és nyugodtan várta a NAV levelét az illeték kiszabásának felfüggesztéséről. Ehelyett legnagyobb döbbenetére olyan levelet kapott, hogy fizesse meg a 400.000 Ft illetéket. Az ok: a telken lévő bódészerű képződmény. A NAV szerint emiatt nem veheti igénybe az illetékmentességet.

Ezekután László hosszú levelezésbe kezdett a NAV-val. Azonban hiába érvelt, hogy az 1000 nm-es ingatlan egy beépítetlen telek, amint azt az ingatlanjogi dokumentumok bizonyítanak, a NAV tántoríthatatlan volt. Konzultált ügyvéddel is, aki megerősítette, hogy neki van igaza. A tulajdoni lapon szereplő megnevezés (itt: beépítetlen telek) és a térkép a meghatározó, nem pedig az, hogy van valamilyen felépítmény a telken.

Mikor László megemlítette az ügyintézőnek, hogy ügyvéddel is beszélt, aki szerint neki van igaza, és gondolkodik azon, hogy perre viszi a dolgot,  az ügyintézőnek véletlenül kicsúszott a száján: " nyugodtan pereljen, úgyis mi nyerünk másodfokon is". Ezen aztán elgondolkodott hősünk.

A mérleg egyik serpenyőjében van 400.000 Ft, amit ki kell fizetnie (amiból aztán épülhetnek stadionok stb.), a másik oldalon pedig ott van az élete, az ideje, az energiája és a perköltség. Jó eséllyel veszít, hiszen megmondta az ügyintéző... Úgy döntött, elengedi a dolgot. Cserében viszont megvan az a szabadsága, hogyha úgy hozza az élet, és mégsem építkezik vagy eladja a telket, akkor nem kell megfizetnie az illetéket büntetéssel megspékelve.

Tanulság tehát a következő. Ha telket veszel, amin építkezni akarsz ÉS igénybe akarod venni az illetékmentességet ÉS van valamilyen építmény, bódé stb. a telken, akkor ELŐBB BONTASD LE AZ ELADÓVAL és csak utána szerződj!

Mellesleg ez a NAV gyakorlat, amint fent leírtam, azon túl, hogy azt erősíti meg, hogy Magyarország tényleg nem jogállam, azt a fajta mérhetetlen igazságtalanságot is mutatja, hogy nem azt bünteti a hatóság, aki a hibát vétette, hanem az ártatlant. Hiszen valamikor valaki az ilyen esetekben engedély nélkül épített fel valamilyen kulipintyót, azaz házféleséget.

A mesének itt a vége. Nem is igazi mese, hiszen itt a sárkány legyőzte a legkisebb királyfit.